INFORMATIKA

Friss haedvertesztek kerültek fel az oldalra képekkel!!!!!!!! Az oldalt fejlesztés alatt áll

A digitális fényképezőgép működése

A digitális fényképezőgépekben a film helyén egy CDD-nek nevezett chipet helyeztek el, melynek felülete a filmhez hasonlóan érzékeny a fényre. Az objektíven keresztül bejutú fény a felvétel pillanatában erre a lapkára vetül. A CCD-hez kapcsolódó mikroszámítógép elektromos jellé alakítja a chipre kerülő képet, majd a nyers adattömegből egy fájlt készít, ami előbb a gép memóriájába, majd a memóriakártyára jut. Innen fogjuk letölteni a felvételeket a számítógépbe. A film szerepét tehát a gépben levő CCD érzékelő és a memóriakártya vette át.CCD-típusok

A gépünk lelke tehát a CCD érzékelő. Eme szerkezet mérete, kialakítása nagyban befolyásolja a képfelbontást, bár az objektív minősége, a szoftverek fejlettsége is legalább ilyen fontos. A CCD mérete a filmes gépekkel ellentétben nem azonos (a filmkocka a filmes gépek 95%-nál ugyanolyan méretű volt), hanem márkánként és gépkategóriánként eltérő. Léteznek néhány milliméteres amatőr chipek (a legkisebb gépekben), és a filmkockával megyegyező (24×36 mm) méretű érzékelők (egyes tükörreflexesekben). A nagyobb méret itt egyértelműen előnyös. Minél nagyobb az érzékelő, annál jobb minőségű az elkészült fotó. A hirdetéseknél gyakran megemlítik a CCD méretét, típusát illetve jellegzetességeit is. Mennyire fontos ez? A gépeknél alkalmazott érzékelők 90%-a hasonló minőségre képes, a maradék 10%-ban többek között az úgynevezett CMOS típusú érzékelők, vagy például a Super CCD-nek nevezett chipek szerepelnek. Előbbi a szép, zajtalan képről, utóbbi a széles kontrasztátfogásról ismert.

A fény útja a kártyáig

  1. az objektíven kerresztül a fény a CCD-re érkezik
  2. A CCD és az ahhoz kapcsolódó chip feldolgozza és analóg jellé alakítja a képet.
  3. a feldolgozott képet a processzor tovább finomítja, majd elmenti a gép memóriájába.
  4. az úgynevezett buffer memóriából a kép átkerül a memóriakártyára, ahonnan a fotós letölti a képeket


Digitális kamerák

A digitális videokamerák működése nagyon hasonló az analóg kamerák működéséhez, csak a digitális kamerák nem alakítják vissza a jeleket analóggá és a jelet egy sokkal kisebb digitális szalagon rögzíti. A digitális kamera 600 sort képes rögzíteni, de ezt át kell alakítani ahhoz, hogy az analóg televíziókon is le lehessen játszani. Az egyszerűbb kamerákban egy, az újabb komolyabb kamerákban 3 CCD chip látja el a digitális kép rögzítését. A színérzékelés RGB szűrőkkel történik. A CCD

chipekről 100 Mbit/s sebességgel történik a szalagra a képek rögzítése. A mai kamerák átlagos felbontása 600*800 képpont területelemenként.

Az ilyen típusú kamerák esetében fontos jellemző a használt kódolási eljárás, amivel csökkenteni lehet az átvinni vagy rögzíteni kívánt adatmennyiséget. A mai digitális rendszerek két eljárást alkalmaznak. Az egyik a cos transzformáció, melynek ismertetése e munka terjedelmét is meghaladná, lényege röviden, hogy a kép 2D-s spektrumát továbbítjuk. A másik eljárásnál - ez a differenciálkép átvitel - a kép változását továbbítjuk. Ezen eljárásokkal lényegesen csökkenthető az adat mennyisége.


MOBIL

A GSM (Global System for Mobile Telecommunications) rendszer olyan nemzetközi szabvány, melyet 1987-ben tizenhárom európai ország hozott létre azért, hogy Európában kiépítsenek egy egységes, ezáltal egymás közt kompatibilis telekommunikációs rendszert a 900 megahertzes frekvenciasávon.

 

Egy rövid visszatekintés nem árt, hogy megértsük, miért volt erre szükség.

A rádiós műsorszórás az 1900-as évek elején indult. Az 1930-as években már készítettek hordozható rádió adó-vevőt, amit főleg katonai célokra használtak később. A zárt rádiós rendszerek az 50-es évek elején terjedtek el, nálunk a katonaság és a rendőrség használt URH rádiókat. Magyarországon a 80-as években terjedtek el a CB rádiók. Az URH és CB rendszerek legnagyobb hátránya az volt, hogy nem kapcsolódott a vezetékes telefonhálózathoz, tehát csak a rendszeren belüli ügyfeleket lehetett elérni.

A világ fejlettebb részén – elsőként Amerikában, de nem sokkal később Nyugat-Európában is – már a 70-es évek elején lehetett autóba szerelt rádiós telefonokat vásárolni. Ezekkel már el lehetett érni a vezetékes telefonhálózatot is, tehát ezeket már nyugodtan nevezhetjük mobil telefonoknak, bár méretük még egy utazótáskáéhoz volt hasonló. A 80-as években a méretek csökkentek (kb. retikül nagyságúra), a telefont használók száma pedig nőtt (pedig akkoriban ez még nagyon drága luxusnak számított). Már csak egy probléma volt, hogy minden országban más-más technikai megoldást használtak, ezért, ha egy német átment Franciaországba, nem tudta használni a telefonját. Az akkori közös Európa nem tűrhette ezt a megosztottságot, így hamarosan létrejött egy francia team, amelyiknek feladata volt megoldást találni. Érdekesség, hogy a GSM rövidítés eredetileg nem a rendszert, hanem a team-et rövidítette(Groupe Spécial Mobile), de az általuk kidolgozott szabvány olyan sikeres lett (bár európainak szánták, szinte az egész világon elterjedt), hogy a rendszeren rajta maradt a GSM rövidítés, a teamet pedig inkább átnevezték SMG-re (Special Mobile Group). Még egy pici kitérő: Aki azt hiszi, hogy a rendszer kidolgozóit szélnek eresztették, nagyon téved! A mai napig dolgoznak, mert úgy rohan a technika, hogy szinte évtizedenként kell egy fejlettebb szisztémát kidolgozni!


 

GSM

 

st1\:*{behavior:url(#ieooui) } <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:roman; mso-font-format:other; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;} /* Style Definitions */ div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-bottom:.0001pt; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; margin-left:0cm; margin-right:0cm; margin-top:0cm} li.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-bottom:.0001pt; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; margin-left:0cm; margin-right:0cm; margin-top:0cm} p.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-bottom:.0001pt; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; margin-left:0cm; margin-right:0cm; margin-top:0cm} .MsoChpDefault {font-size:10.0pt; } @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {} -->

És most a működésről.

A GSM rendszer négy egymásra épülő rendszerből áll:

            Mobil telefonok (SIM)

            Bázis állomások (BTS)

            Telefonközpontok (BSC)

            Felügyelő rendszer (MSC)

A mobil készülék nem más, mint egy telefonkészülék és egy rádió adó-vevő berendezés ötvözete. A bázisállomás egy állandó helyű rádió adó-vevő berendezés, mely átjátszóként működik a mobiltelefon és a kapcsolóközpont között. A telefonközpontok feladatai közé tartozik a hagyományos telefonközpontoknál megszokott hívási és kapcsolási feladatok ellátása. A felügyelő rendszer ellenőrzi és szabályozza a teljes rendszert.

Az egyik alapvető különbség a hagyományos távbeszélő hálózatok és a rádiótelefon-rendszerek között, hogy míg az első esetben kábeleket korlátlan mennyiségben telepíthetünk, addig a rádiótelefon-rendszerek által felhasználható frekvenciák száma korlátozott.

Mi is az a frekvencia? A rádióhullámok, bár nem érzékelhetők, ugyanúgy, mint a víz hullámai, hullámhegyeket és hullámvölgyeket tartalmaznak. Egy hullámhegy és hullámvölgy párost nevezünk hullámnak. A frekvencia az egy másodperc alatt kibocsátott hullámok száma. Az 1 Hz-es frekvencia 1 hullámot jelent 1 másodperc alatt. Az 1kHz 1000 hullám/másodperc, az 1 MHz 1000000 hullám/másodperc.

 A GSM eredetileg a 890 MHz - 960 MHz-es sávra vonatkozott, ezt röviden csak GSM 900-nak hívják, de már kész az 1800 MHz-es szabvány is! A továbbiakban a 900 MHz-es szabványról írok, mert ma még ez az elterjedtebb.

A GSM szabvány a rendelkezésre álló teljes frekvenciasávot két 25 MHz-es részre bontotta, és mindkettőben 124 db 200 kHz-es csatornát alakított ki. Ha a csatornák kisebbek lennének, áthallás lenne a beszélgetők között. Amint azt mindenki rögtön láthatja, ez nagyon kevés, hiszen ma már több millió mobiltelefon van használatban! Két gondolat kell a megoldáshoz. Az egyik, hogy statisztikát kell készíteni, hányan telefonálnak egyszerre, (szerencsére nem mindenki egyszerre beszél), másrészt meg kell oldani, hogy egy csatornát többen is használhassanak egy időben.

Az utóbbi feladat megoldását a cellás kialakítás adja. A lefedendő területet cellákra (hatszög alakú részekre) osztják, és minden cellát egy-egy bázisállomás sugároz be. Ha vigyázunk arra, hogy a csatornák úgy legyenek kiosztva a bázisállomások között, hogy a szomszédos celláknak ne legyen azonos csatornája, akkor 2 cellával arrébb használható ugyanaz a frekvencia. Ha egy területen kevés az ügyfél, akkor a cella mérete nagy (akár 30 km sugarú is lehet), pl. a Hortobágyon. Ha viszont sok az ügyfél, akkor a cellák kicsik, és sok cella kell a kiszolgáláshoz. Budapesten még egy kerület is több cellából állhat.

 

GSM

 
<!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Wingdings; panose-1:5 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:2; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 268435456 0 0 -2147483648 0;} @font-face {font-family:"Cambria Math"; panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4; mso-font-charset:1; mso-generic-font-family:roman; mso-font-format:other; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 0 0 0 0 0;} /* Style Definitions */ div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-bottom:.0001pt; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; color:windowtext; margin-left:0cm; margin-right:0cm; margin-top:0cm} li.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-bottom:.0001pt; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; color:windowtext; margin-left:0cm; margin-right:0cm; margin-top:0cm} p.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-bottom:.0001pt; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; color:windowtext; margin-left:0cm; margin-right:0cm; margin-top:0cm} p {margin-right:0cm; margin-left:0cm; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman","serif"; color:black} .MsoChpDefault {font-size:10.0pt; } @page Section1 {size:612.0pt 792.0pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {} /* List Definitions */ @list l0 {mso-list-id:704251156; mso-list-template-ids:-315859736;} @list l0:level1 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:?; mso-level-tab-stop:36.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; font-family:Symbol;} ol {margin-bottom:0cm;} ul {margin-bottom:0cm;} -->

A GSM rendszer a következőképpen bonyolít le egy beszélgetést:

Amikor az előfizető a hívószám megadása után lenyomja a hívás kezdeményezés gombot, a berendezés végigpásztázza az adott helyen vehető összes szabadnak jelzett rádiócsatornát, és kiválasztja azt, amelyiken a legnagyobb térerősséget tapasztalja. Ezután a kiválasztott csatornán engedélyt kér a mobilközponttól (a bázisállomás közreműködésével) a csatorna lefoglalására. Amennyiben a mobilközpont megadja az engedélyt, a rádiócsatornán létrejön az összeköttetés a központ és az előfizető között. Ettől kezdve a mobil-előfizető ugyanúgy telefonálhat, mint ahogyan azt a nyilvános telefonhálózatban megszokta.

Mivel a hálózat igen érzékeny a terjedési viszonyokra, az összeköttetés minőségét állandóan ellenőrizni kell. Ennek érdekében a bázisállomás állandóan kibocsát egy vizsgáló jelet a mobilállomás felé, az változtatás nélkül visszasugározza a bázisállomásnak, amely a két jelet összehasonlítja egymással, és az összehasonlítás eredményéből következtet az összeköttetés minőségére.

Ha a minőség egy meghatározott szint alá esik, a bázisállomás jelez a mobilközpontnak, mire a központ ellenőrző méréseket indít, nem tudnak-e jobb összeköttetést létrehozni az adott mobilállomással. Amennyiben lehet, úgy a beszélgetést átkapcsolják arra az összeköttetésre.

Ha az azonos forgalmi területen végrehajtott mérések nem vezetnek eredményre, a központ a szomszéd forgalmi területen próbálkozik jobb összeköttetés létrehozásával. Ha a keresés sikerrel jár, oda kapcsolja át a beszélgetést. Amennyiben a hívást egy másik központhoz kell átkapcsolni, akkor a hívás felépítésénél ismertetett információcsere is automatikusan végbemegy. A hívásátkapcsolásból a beszélgető felek mindössze egy néhány tizedmásodperces kattanást hallanak.

Teljesen hasonló módon oldják meg azt is, ha a beszélgető átlép egy másik cellába.

Ennyi a lényeg. A tényleges GSM leírás félelmetesen bonyolult és terjedelmes. Kezdve attól, hogy az analóg beszéd jelet milyen mintavételezéssel alakítják digitálissá, a hibajavítási technikák leírásán át, a titkosított sugárzás, a keretek kialakítása, a számlázási információk küldözgetése, a felügyeleti rendszerek leírásai, stb., stb., amivel Önnek, kedves olvasó, egyáltalán nem kell törődnie, Önnek csak telefonálnia kell.

 

Ami viszont hasznos lehet: adok itt egy kislexikont a fontosabb rövidítésekből. Ami pedig érdekes lehet: leírom a hazai szolgáltatás rövid történetét.

 

Tehát a fontosabb fogalmak:

 


BIZTONSÁGI KÓD - SECURITY CODE

A GSM készülékekhez tartozó kódszám, mely egyes biztonsági funkciók készüléken történő aktiválásához szükséges.

-MOTOROLA készülékeknél: 0 0 0 0 0 0 (alaphelyzetben)
-NOKIA készülékeknél: a telefonkészülék dobozában találja meg
-ERICSSON készülékeknél: 0 0 0 0 (alaphelyzetben)
-SIEMENS S3+ készüléknél: ÖN adhatja meg (A korlátozások főmenüben)


FEDETTSÉG:

A mobiltelefon használatához szükséges rádiójelekkel ellátott terület.


PLASZTIK ROAMING:

A GSM 900 SIM kártya egy más frekvencián működő GSM hálózaton is használhatóvá válik, például a korábban DCS-1800-as hálózatnak nevezett 1800 MHz-en működő GSM hálózaton. A SIM kártyát átrakva vagy kétnormás készülékkel lehet roamingolni.


HÁLÓZATI JELSZÓ:

Különböző tiltási szolgáltatások készüléken történő aktiválásához és deaktiválásához szükséges kódszám.

Alaphelyzetben: 1111 - azonban, természetesen megváltoztatható.
(NOKIA készülékeken a *gomb kétszeri megnyomása között hagyjon 3 mp szünetet) * * 03 * 330 * régi jelszó * új jelszó # hívásindító gomb


IMEI szám:

International Mobile Equipment Identity Number - Nemzetközi Mobilkészülék Azonosító Szám
A készülék hátulján és a jótállási jegyen található, 15 számjegyből álló számsor.


PIN KÓD:

Personal Identification Number - Személyi Azonosító Szám
Olyan 4-8 számjegyű kód, mely a SIM kártya jogtalan használatát akadályozza meg. Bekapcsoláskor a készülék kéri a PIN kódot. A PIN kódját a SIM kártya megvételekor kapta meg egy lezárt borítékban. A kódot bármikor megváltoztathatja, ennek minden készüléktípusra érvényes módja:
* * 04 * PIN kód (jelenlegi) * új PIN kód * új PIN kód # (NOKIA készülékeken a *gomb kétszeri megnyomása között hagyjon 3 mp szünetet)


PUK KÓD:

Personal Unblocking Key - Személyes Blokkolásfeloldó Kulcs
Ha egymás után háromszor rossz PIN kódot ad meg, akkor telefonkészüléke használhatatlanná válik, a SIM kártya blokkolódik. Ekkor a PUK kóddal lehet a blokkolást feloldani és a telefont újra működőképessé tenni.
A PUK kódját a SIM kártya megvételekor kapta meg egy lezárt borítékban, a PIN kóddal együtt.
Ha ÖN elvesztette a PUK kódját, lehetősége van ezt megtudni: Személyesen a szolgáltatótól.
Igazolnia kell, hogy Ön vagy az Ön cége a SIM kártya tulajdonosa, ezért kérjük hozza magával a SIM kártyát és az Előfizetési szerződést!
A PUK kód használatának minden készüléktípusra érvényes módja:

(NOKIA készülékeken a *gomb kétszeri megnyomása között hagyjon 3 mp szünetet) * * 05 * PUK kód * PIN kód * PIN kód #
FONTOS: Ha egymás után 10-szer rossz PUK kódot ad meg, a SIM kártya véglegesen letiltódik. Új kártyát kell vennie!


ROAMING =
vándorlás
Amikor ÖN egy külföldi GSM szolgáltató hálózatát veszi igénybe telefonhívások lebonyolításához.
A nemzetközi roaming lehetőségének alapja a kétoldalú roaming megállapodás (Nemzetközi Roaming Szerződés), amelyet két szolgáltató köt egymással, és egymás hálózatának kölcsönös igénybevételét szabályozza.


SIM KÁRTYA:

Subscriber Identity Module Kártya - Előfizető Azonosító Modul Kártya
Ez a kártya az ÖN kulcsa a szolgáltatás eléréséhez.
A kártya a következő személyi adatokat tartalmazza:

előfizető szám

honos rendszer

milyen szolgáltatásokra fizetett elő

PIN és PUK kód

a SIM kártya memóriájában tárolt telefonszámok

rövid szöveges üzenetek




A mobil világ hazai indulása.

1989 előtt itthon az embereknek csak homályos fogalmaik voltak arról, milyen is egy mobiltelefon (akkoriban egyébként inkább rádió telefonnak hívták). Az első szolgáltató a Westel 450 1989. decemberében alakult, és 1990. októberében kezdte meg működését. Bár a lefedettség először csak Budapestet érintette, és a telefonok is elég nagy méretűek és drágák voltak, mégis elég nagy kereslet mutatkozott a szolgáltatásra. Ebben az akkori elég rossz vezetékes telefonos ellátottság is közrejátszott. 1993-ra 3 telefonközponttal és 400 cellával szinte az egész országot lefedte. A telefonok lassan átalakultak maroktelefonná, a Westel 450 Kft pedig megszerezte az ISO9001-es tanúsítványt.

Bár ahogy azt fentebb írtam, a GSM már 1987-ben megszületett, a Westel 450 még nem eszerint a szabvány szerint működött, többek között azért, mert analóg volt.

1993-ban létrejött két új szolgáltató is, amelyik már a GSM szabványt használta: a Westel 900 Kft és a Pannon GSM. Én kicsit később a MOL RT-ben dolgoztam - a MOL egyike volt azon pénzügyi csoportoknak, amelyek a Pannon GSM alaptőkéjét adták –, így alkalmam volt résztvenni egy konferencián, ami a Pannon GSM üzleti terveiről szólt. Elmondták, hogy olyan erős volt a Westel 450 piaci ereje, hogy sokan azt hitték, hogy a mobiltelefon neve a „westel”. Képzeljük el, hogy bemegy valaki a Pannonhoz, és kér egy westelt (mintha valaki a Coca Cola gyárban Pepsit kérne). Ugyanitt hallottam (ami megdöbbentő volt számomra), hogy a hosszú távú tervekben szerepelt, hogy a telefon ára pár évtized alatt akár 0 Ft-ra is csökkenhet. Akkor a mobiltelefon még státusszimbólum volt!! És tényleg így lett, ma már egy hűségnyilatkozatért szinte ingyen telefonhoz juthat az ember. Itt most el lehetne meditálni az üzletpolitikáról, de inkább folytatom.

A hőskor tulajdonképpen ez volt. A cégek először lefedettségben versenyeztek, aztán a telefonok árában, aztán a plusz szolgáltatásokban, roaming díjakban, csomagokban, adatátvitelben. A mai helyzetet mindenki ismeri, aki elég reklámblokkot néz naponta. A Westel 450 teljesen eltűnt, a Westel 900 T-com lett, a Pannon GSM még tartja magát. A telefonok reklámjaiban pedig a beszélgetés mellett ugyanolyan fontossággal bír a fényképezés, TV-nézés, internetezés, tehát a szolgáltatások egyre bővülő köre, valamint a készülékek csökkenő mérete (a vicc szerint ez az egyik olyan ritka dolog, amire egy férfi akkor büszke, ha kicsi).

 

GSM


DVD LEJÁTSZÓ

Philips DVP3980 asztali dvd lejátszó teszt

2008. 11. 19.

 Kép

Éljen a nagyfelbontás,kiálthatunk fel végre 2008-ban,immáron dvd-n is,de lássuk csak mit nyújt nekünk ez az újdonság,a philips dvp3980-as személyében.

A dobozt kinyitva rögtön szembetűnik egy a készülékre öntapadós matrica az önajnározó logóval miszerint,biza ennél a készüléknél már Hd1080p-s felkonvertált képre és Hd photo megjelenítésre számíthatunk.Nosza ne is húzzuk tovább az időt induljunk is felfedezőútra,hatoljunk jobban a doboz mélyére.

Levéve a védőfóliát egy karcsú vékony kis gépezet tárul elénk,semmi csicsa,de ennek ellenére egy meggyőző karakterű készülék amely kész velünk elhitetni,hogy hosszú évekre lesz hű segítőnk a szórakoztatásban.Kezem tovább szalad a dobozban,a szokásos kiegészítők leírás,természetesen több nyelven,garjegy,elemek,ééééés........

What the f...ck?Ismét ahogy az előző tesztben írt tv-nél egy ugyanolyan színtelen szagtalan ergonómiát nélkülöző távnyomingáló csak éppen azt hírdeti most magáról hogy ő bizony egy Philips dvd tartozéka.Kellemes csalódás viszont,hogy kézbevéve kellemesebb tapintású mint a tv-é volt,de ettől a kicsi még kicsi marad.Mondjuk az árát tekintve mit dumálok,mit várok el 17.000 ft-ért.

A teszt

Miután túltettem magam a kezdeti sokkon,összekötöttem az lcd-t a dvd-vel és vártam a csodát.Bekapcsolás után a gép egész gyorsan reagált,és a menü is meglepően tetszetősre sikerült.

Minden kézreáll,logikus menütábla,talán a Pioneer-eknél láttam utoljára ilyet,és talán még szentségtörés ide,vagy oda a régi Dimarsonomnál,aki már azóta alulról szagolja a cipősszekrényem alját.

Dvd-t helyezve a gépbe,egyből feltünik a hangtalan működés,igaz ez gyorsaságban nem mondható el a készülékről.A tálca nyitása a bekapcsolástól számítva gigászi óráknak tűnnek,lehetne gyorsabb is,de láttam ennél sokkal lassabbat is,igaz nem 2008-ban.De ha már bennevan felpörögnek az események,és a kis gép teszi is azt amire rendeltetett.

A dvd képe.

Két tv-n lett tesztelve egy 82-es Philips lcd-n,és egy 106 cm-es Panasonic plazmán.

Lcd-n a kép pazar 720-p-re állítva elolvadtam a gyönyörtől amikor először megláttam rajta a Nagyon Vadon animációs rajzfilm kezdő képsorait,továbbá megtekintettem rajta még többek közt az annak idején nagy sikerű Farkasok szövetsége c filmet is,és rá kellett jönnöm itt valami skandallum van.A régi dvd-k fergeteges képminőséget hoztak,akkor még odafigyeltek a minőségre.Amióta bejött a bd,valahogy a Dvd-k képminősége alábbhagyott.Mindegy ,ez lehet csak nekem tűnik fel,mindenesetre az fura,hogy a gyűrűk ura trilógia odaszegez a képernyő elé, hiába unom már minden egyes képkockáját,az Avp2 meg érdekelne ugyan de nem ebben a botrányos minőségben.

De haladjunk is tovább,hiszen nem lemezeket tesztelek.A setupban a kép minden izlést kielégítően állítható,kivételt képez ezalól az rgb színősszetétel állíthatósága.De ezen kívűl minden képi,és hangi paraméter finomra hangolható,sőt előre beállított kép,és hangeffektusok közül is választhatunk izlésünknek megfelelően,igaz ezek többségét az ember egyszer kipróbálja,aztán egyedileg beállítja,majd elfelejti még azt is hogy ilyen funkciót valaha is tudott a dvd lejátszója.

Mint írtam a felkonvertált dvd kép nagyon szép,de azért Hd képnek nem mondható,leginkább a képi világ feljavítása a részletekben rejtőzik,és ezt szó szerint kell érteni.Viszont ha esetlegesen egy gyengébb lemezt etetünk meg vele,(Chuck Norris bosszúja stb) na azt nem hagyja annyiban a képi világ összes hibáját felnagyítja,és könyörtelenül az arcunkba méri azt.

Plazmán a változás Hd-ra felkonvertálással nem annyira feltűnő,de természetesen így is jóval szebb képet ad mint egy sima asztali dvd,sőt egy jobb Hdmi-vel vagy komponens kábellal,hiába kissebb felbontású a plazma,igencsak elgondolkoztatja az embert hogy van e létjogosultsága a nagyobb felbontásnak.(persze van,de ez már a full hd világa,és most nem erről szól a cikk)

Photo hd: Na ez remekül működik a családi képek egészen új színben ragyognak,tökéletes színek, kontúrok,teljesen rendben van.

A dvd hangja.

A dvd hangja több helyen lett tesztelve,és mindkétszer elég gyengére vizsgázott.A képéhez képest arra gondoltam,hogy a hangja is valami hasonló lesz.Aki nem vájtfülű,és átlagos felhasználó annak természetesen ez is megfelel,de akinek komolyabb házimozi rendszere van,annak ajánlom nézelődjön valahol máshol.Lehet én is hibás vagyok,mert Tigris barátom Pioneer Lx 50-eséhez hasonlítottam ami nemcsak árban nem egy kategória,de leginkább azt szemléltette az összehasonlítás,hogy zenénél a Philips színpad nélküli,sztereo képről nem nagyon beszélhetünk,a cd upsampling funkció nincs hatással kellőképpen a hangra,de végzi a dolgát szól és kész.Audiofilek pedig vegyenek jobbat.

Ajánlás:

Nehéz eset kinek is ajánljam ezt a készüléket.

Annak ajánlom akinek olcsóbb 10.000-70.000 forint körüli Hm erősítője van,vagy nincs is ,csak a tv-n keresztül hallgatná a készüléket,esetleg mini hifiről,ugyanakkor nem akar lemondani a Hd konvertálás adta lehetőségekről.Ha ezt a kis hátrányt valaki el tudja fogadni,amit a hang okoz,akkor egy nagyszerű kis dvd-vel lesz gazdagabb.


PENDRIVE

Addig, amíg ez meg nem jelent, semmi nem veszélyeztette a 3,5”-es floppy meghajtót. Igaz, hogy egyre kevesebben használták, de a gépek többsége még tartalmazta. Egy levelet, vagy képet, kisebb fájlokat könnyen fel lehetett rá venni (1,44 MB), és akár mentésként eltenni, akár átvinni egy másik gépre. Működési elve megegyezik a winchesterével.

Nos, úgy néz ki, ennek vége. A pendrive kisebb fizikai méretű, gyorsabban csatlakoztatható, csak egy USB port kell hozzá, és kapacitása sokkal nagyobb, 64 MB-tól 32 GB-ig terjedhet.

Tulajdonképpen egy USB csatlakozóval ellátott nyomtatott áramkör (precízen: flash memória), valamilyen burkolattal ellátva. Ez lehet ütésálló, cseppálló, stb. Ennél a háttértárnál nem okoz gondot a felhasználhatóság kérdése, a gyártók kereken megadják, hogy élettartamuk 10 év, és ez alatt egymillió írást, és törlést bírnak ki. Átviteli sebességük 1 Mbit/sec, de USB 2.0-val 3 Mbit/sec. Aki már használta, az tudja, hogy gyors, kényelmes, és minden ráfér. Ez a floppy kegyelemdöfése. Csak érdekességként írom le, hogy máig vitáznak a születésnapján, mert kifejlesztésének elsőségét több cég is magának igényli. Mindenesetre 1999-nél nem előbb, és 2000-nél nem később született.

pendrive







Weblap látogatottság számláló:

Mai: 5
Tegnapi: 1
Heti: 26
Havi: 163
Össz.: 30 934

Látogatottság növelés
Oldal: Népszerű informatikai eszközök
INFORMATIKA - © 2008 - 2024 - harc.hupont.hu

A honlap magyarul nem csak a weblap első oldalát jelenti, minden oldal együtt a honlap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »